Tiszta, kellemes friss illatú ülőgarnitúrát, kanapét, fotelt, ágyat, matracot, autókárpitot, szőnyeget szeretne?
Szennyeződések, poratka, baktériumok nélkül?
Kárpittisztítás kiszállással, Nyíregyháza és vonzáskörzetében!
Foglaljon időpontot még ma!
Telefon: 06204375679
(Bodnár Ferenc)
Nézze meg,kövesse Facebook oldalunkat is. Sun Clean kárpittisztítás
https://www.facebook.com/Sun-Clean-460581751346487/?modal=admin_todo_tour
A mi Nyíregyházánk…
Egy igazán különös, figyelemreméltó sorsú mezőváros, melyet joggal nevezhetünk az Észak-Alföld második gyöngyszemének. Hisz Árpád vezér és népe már a honfoglalás idején találkozhatott annak vidékén élő jámbor, becsületes, dolgos emberekkel. Ámde méltatni való léte első lábnyomait csupán a XIII. század kezdetekor hagyta hátra a lelkes történetírók tintája festette megsárgult pergamenen. Nyír. Ez lett a maroknyi település első, említésre méltó neve. Utóbb azonban, mikor Istenünk azt szerzetesei otthonául jelölte, templom is épült annak megszentelt földjére. Keblére ölelte, ím, Nyír az egyházat, minek köszönhetően a mélybe gyökereztek Nyíregyháza nevének múló idővel dacoló grániterős alapjai. Hisz időnek teltével biz’ uralta török, belakták a hajdúk, elfoglalták a Bocskaik, míglen Erdélyhez csatolták. Ámde a makacsul kitartó lelkek magvai untig szárba szökkentek. Ezrek lettek hát a keményen dolgozó tisztes százakból. Főként mert a Rákóczi-szabadságharcot követően gróf Károlyi Ferenc, a település fele részének büszke birtokosa hathatós kedvezmények bevezetésével csábította oda a betelepülni vágyó családokat. Jöttek is bőjével. Többjük Békés vármegyéből és a Felvidékről. A szlovák evangélikus bevándorlók ezt követően alapították meg első gimnáziumukat, mely professzori iskola ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium nevét viseli. Az egyházak és a kultúra eme pompás, mindazonáltal szükségszerű szimbiózisa okán Nyíregyháza fejlődésnek indult. A település ugyanis mezővárosi rangot kapott, minek utána évente bizony négy vásárt is tarthatott. Népe hite és kitartása pedig meghozta gyümölcsét. A virágzó gazdaságból befolyó pénzen megválthatták magukat földesuraiktól, királyi kiváltságot is kaptak. Szorgos népének irigylésre méltó lelkesedése ugyanakkor csöppet sem hagyott alább. Így hamarosan felépült az új, patinás városháza, az oktatást biztosítandó iskolák, és akkori mércével mérve egy komoly felszereltséggel bíró kórház is. Később megépült a ma is méltán híres sóstói fürdő, vele egy időben pedig beindult a napról napra színvonalasabb vendéglátás. S bár a szabadságharc a város fejlődésére is kihatott, hisz a hősiesen harcoló városi polgárok közül sokan életüket vesztették, míg a túlélők jó része börtönbe került, Nyíregyháza mégis talpra állt, majd makacsul tovább urbanizálódott. Az épületek gombamód szaporodtak, lett ott színház, pénzügyi palota, posta, távírda, Királyi Törvényszéki Fogház, ki nem feledve az országot pókhálószerűen behálózó vasutat. Érdemei elismerésül aztán, egészen pontosan az Úr 1876. évében Nyíregyháza Szabolcs vármegye székhelyévé válhatott. A történelem viharai azonban a várost sem kerülték el. Lesújtott rá a Tanácsköztársaság, megszállták a románok, utolérte az első világháború, belémartak Trianon karmai, megszenvedte a második világháborút. Ám, noha Hitler háborújában közel hétezer nyíregyházi zsidót deportáltak, és több mint kétezer embert Sztálin gulágjaira hurcoltak, az egyetlen, óriási, élni akaró, olykor erőtlen, olykor hevesen dobbanó szív csak azért adta fel. Tovább lüktetett hát a város, túlélve a sors csapásait, túlélve a még reá váró szocializmust, mire a rendszerváltás hajnalán kiérdemelte az oly rég áhított megyei jogú rangot. Mára Nyíregyháza 120000 lakosával kicsiny országunk hetedik legnagyobb, kultúráját és oktatását látványosan fejlesztő, figyelemreméltó városává nőtte ki magát. Dinamikusan fejlődő gazdaság, sportintézmények, igazán nívós közművelődési intézmények, Múzeumfalu, Állatpark, és ugyebár a képeslapra kívánkozó Sóstó. Akad itt minden annak is, aki a város új polgára kíván lenni, és annak is, aki csupán a szabadidejét szeretné Szabolcs-Szatmár-Bereg- Megye kacéran csalogató székhelyén múlatni. Hisz néhány fakunyhóval, maroknyi, tisztaszívű, igaz emberrel kezdte, míglen a porból és fűcsomókból megteremtette jelenkori önmagát. A mi Nyíregyházánkat…
Bernát János